Friss Hírek

Tegyen Otthona Tűzbiztonságáért!

Fókuszban a Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Elektromosság

Szakmai tapasztalat alapján a lakóépületekben keletkező tűzesetek egyik fő felelőse az elektromos energia helytelen használata.

Mit tehetünk ellene?

Az ingatlan elektromos hálózatát szükség esetén vizsgáltassa felül, azt csak szakember végezze.

Ne terhelje túl a rendszert (pl.: hosszabbítóba, ne csatlakoztasson másik hosszabbítót).

Műszaki cikkeket csak megbízható forrásból vásároljon.

Hibás, sérült berendezést ne használjon.

Ne hagyjon felügyelet nélkül, hőt termelő elektromos berendezést.

Abban az esetben ha tűz üt ki, ne feledkezzen meg az áramtalanításról.

2019.01.22.

 

 

Statisztika

Látogatók
755
Cikkek
36
Webcímek
9

EU

 

 

 

Ágasegyháza település elnevezése ma is rejtély, már a helységnevek keletkezését kutató több kiváló tudósunkat is foglalkoztatta, de eredménytelenül. A legegyszerűbb magyarázat a következő: Ágasegyháza elnevezése összetett szó. Ha szétválasztjuk, az utótag, "egyháza" jelentése az Isten háza, azaz a templom. Az előtag "Ágas" feltehetően a középkorban épült ágasfás, szelemenes templomára utal. Kő hiányában fa és vesszővázas, sárral tapasztott ágasfával díszített templomot építettek itt az Árpád-korban. Ágasegyháza lakossága kunok és magyarok. Ágasegyháza lakosai, kik itt születtek, vagy ide vetette őket a sors, csendesen, de igen erősen úgy érzik, hogy ez a táj melyhez tartoznak, az otthonuk. Ágasegyháza Lakosai számára ebben a rohanó világban egyre jobban előtérbe kerül a múlt emlékeinek felelevenítése, megőrzése.

"A múlt nélkül nincs jelen és nem lesz jövő"

Ágasegyháza lakói büszkék múltjukra, jelenükre, magyarságukra, mind e mellett büszkék testvértelepülési kapcsolatukra, anémetországi Lauter várossal, mellyel egyre szorosabb az együttműködés.

A településről

Ágasegyháza Község Bács-Kiskun megyében, az Alföldi nagy táj, a Duna-Tisza közi sík vidék középtáján, a Kiskunsági homokhát kis táj középső részén fekszik, Kecskemét megyeszékhelytől dél-nyugatra 20 km-re, az M 5-s autópályától 15 km-re. A Kecskemét-Solt-Dunaföldvárt összekötő 52-s útról Izsák felé lecsatlakozó közúton közelíthető meg Ágasegyháza. Tömegközlekedését a VOLÁN Rt. biztosítja mind az M5-ös autópálya, mind az M52-es főút irányába, óránkénti gyakorisággal közlekedik.

Lakói eredetükre nézve magyarok, kunok.
A Község lélekszáma: 2034 fő.
A Község területe 5587 ha, ebből belterülete 157 ha. A település belterülete folyamatosan fejlődik, egyre több lakóház épül, külterületen egyre több tanya cserél gazdát, melyeket külföldiek vásárolnak meg. ghasegyházán teljesen kiépített infrastruktúra van. A belterület sűrűn beépített. A külterületi tanyákat egyre inkább külföldiek népesítik be.A települést körülvevő terület jelentős része, mint a Kiskunsági Nemzeti Park része, helyi védettséget élvez, az ágasegyházi terület 1975-ben vált védetté. ermészetvédelmi jelentőségét a területen található növényi és állati életközösségek, élőlények sokszínűsége adja. Az érintetlen természeti szépségek nyújtotta lehetőségek kihasználatlanok. A településtől délre elterülő, különös védettséget élvező ősborókás lenyűgöző látványt nyújt, melyen keresztül halad a turista útvonal.

A település története

Régészeti kutatásokból tudjuk, hogy már az ókorban laktak ezen a te­rületen. Az elökerült régészeti leletek azt bizonyítják, hogy pásztornép telepedett le itt. A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza. Az Árpád-kori kun település nyomait már az akkor mocsárral, réttel körülvett szigeten találjuk. A szigeten élő nép kis falut alakított ki, kicsinyke templomot épített magának az idök folyamán.. A tatárjárás alatt a falu elpusztult, templomát lerombolták, az itt élők el­menekültek, a helység lakatlan lett. 1353-ban I. (Nagy) Lajos királytól Ágasegyházát Karla János kapta meg.

Ágasegyháza 300 évvel ezelőtt virágzó község volt, amely valószínűleg a török ho­doltság alatt teljesen elpusztult. A török kiűzése után Kecskemét város sze­rezte meg Ágasegyháza puszta jelentős részét. Kecskemét birtokpolitikájá­nak következtében az ágasegyházi pusztát előbb legelőként hasznosították, majd a 19. század végén szőlő és gyümölcstelepítés céljából parcellázták, osztották ki a város lakói között. Létrejöttek a tanyák, majd a tanyaköz­pont. Ágasegyháza 1952. február 22-én alakult önálló községgé.

Ágasegyháza jelképei

A község címere:

Álló, csücsköstalpú pajzs négyelt, első ezüst (fehér)mezejében ötágú aranylombos faág lebeg; a második kékmezőben arany alapon egytornyú, vörös tetejű, arany keresztekkel ékesített fehér (ezüst)templom áll; a harmadik kék mezőben arany alaponvörös köpenybe és aranyos-ezüstös páncélba öltözött, baljában kerek pajzsot, jobbjában lángpallost tartó Szent Mihály arkangyal áll; a negyedik ezüst (fehér) mezőben aranyos szőlőfürtöktőlterhelt és szőlőlevelekkel ékes arany szőlővessző lebeg.A pajzson szembefordult aranyos csőrsisak nyugszik. Sisakdísz: szembefordult, vörös kalpagos, kék ruhás vitéz kinövő helyzetben, jobbjával aranyos görbe kardot, baljával háromágú, aranylombú faágat emel magasba.Sisaktakaró: mindkét oldalon ezüstfehér-kék.

A község zászlaja (lobogója):

Ágasegyháza község zászlaja (lobogója) téglalap alakú, mezője négyelt. Az első és negyedik mező negyed ezüst (fehér), a második és harmadik mező negyed kék. A zászlót rúdra szögezve használják. A díszzászlón el van helyezve a község címere is, és a szabad széleit aranyrojt szegélyezi.